Hétvégi összefoglaló

Jól elrepült a hétvége (meg a hétfő is), most jutottam el odáig, hogy nincs körülöttem senki, és aludtam is, úgyhogy leírom az idáig eltelt eseményeket.

A csütörtököt írtam le legutóbb, az előző bejegyzésem második felében, tehát a péntekkel folytatom.

Reggel meglehetősen álmosan érkeztem meg az egyetemre, útközben találkoztam Caitlin-nel és Vito-val (német srác), meg utána még más Erasmusosokkal is, úgyhogy együtt mentünk be a terembe, ahol a nyelvi és civilizációs teszteket írtuk.

Egy meglehetősen hosszadalmas köszöntő után megkaptuk az első tesztet, ami egy kétoldalas papír volt, nyelvtani feladatokkal, 45 percet kaptunk rá. Nem volt vészes, volt pár hely, ahol azért elgondolkoztam, hogy biztos jól írom-e, de úgy éreztem, jól sikerült. Ezután egy kis szünet következett, majd pedig a teszt civilizációs része, amiben 20 kérdésre kellett válaszolnunk negyed óra alatt. (gyakorlatilag vagy tudtuk őket, vagy nem, nem kellett hosszan gondolkozni) Na ez már keményebb diónak bizonyult, kérdeztek egyszerűbb dolgokat is (pl. a francia zászló színei, Franciaország jelmondata), de politikai, társadalmi témájú kérdések is voltak, és nem mindre tudtam a választ, vagy legalábbis nem voltam biztos benne, hogy jól írom. 

Ezek után visszamentem a koliba, és pihentem addig, amíg ki nem derültek az eredmények, ami délután 4 körül következett el. Nyelvből a haladó, civilizációból a középhaladó csoportba kerültem, és elküldték a kurzusoknak az időpontjait is, úgyhogy össze tudtam állítani az órarendemet, ami egészen barátságos, egyrészt minden befért, aminek kellett, nincsenek üzközések, nem kell korán kelnem, keddenként csak egy órám van, pénteken egy sem, így a sportra is jut majd időm. 

Estefelé pedig megbeszéltük Guillaume-mal (egy afriaki származású olasz srác, aki szintén a Thil-ben lakik), hogy bemegyünk a városba megnézni a katedrális fényjátékát. Tudtam, hogy a spanyolok is jönnek, de ők már hamarabb bementek egy bárba vacsorázni, én viszont elégnek éreztem aznapra a katedrálisnézést, úgyhogy megbeszéltük a spanyolokkal, hogy majd később becsatlakozunk. Guillaume-nak sem volt túl sok kedve sokáig bennmaradni a városban, úgyhogy bár a többiek hívtak minket bulizni, még én sem döntöttem el, mit szeretnék, gondoltam ahogy esik, úgy puffan.

Guillaume-mal kb. egy órán keresztül keringtünk azon a környéken, ahol elvileg a spanyolok voltak a bárban, de egyszerűen nem találtuk meg őket (nem értem, komolyan nem értem, miért), és mivel már a fényjáték a kezdetéhez közeledett, végül leültünk a téren, és ketten néztük meg. Közvetlenül utána azonban beszéltem Rodrival (spanyol srác), és mivel a "katedrális főbejárata előtt állunk" elég egyértelmű instrukció volt, végre megtaláltuk őket. A spanyolok nagyon cukik, és nagyon sokan vannak, egy a baj velük: spanyolul beszélnek :D Úgyhogy ha egyedül vagy más országból, vagy nem ismered a spanyolt, bizony néha kellemetlen, hogy beszélnek, nevetnek együtt, te meg mellettük sétálsz, és nézed az.... utcát. De túlélhető, kis csöndben lét sosem árt, és Rodri elég jól gondoskodik rólam, általában fordít, vagy csak ketten beszélgetünk, de van olyan is, hogy más spanyolokat is "meggyőzök", hogy egy kicsit beszéljünk angolul - franciául sokan elég rosszul tudnak, ezért velük inkább angolul beszélek, Rodri az, akivel csúcsra fejlesztettem az angol és a francia nyelv tökéletes keverését :D, de már tanultam pár spanyol szót és kifejezést is!

Végül úgy döntöttem, hogy a spanyolokkal tartok, Guillaume pedig, kezdeti enyhe tiltakozás után szintén jött velünk, de őszintén, a spanyolok jobb társaságot nyújtottak, mint a morcos Guillaume, úgyhogy már nem sokat érintkeztünk az este folyamán, aztán ő haza is ment korábban a németekkel. 

Egy kis bárba mentünk be, ahol szólt a zene, és táncolni is lehetett, de tényleg nagyon kicsi volt, kb. 20 ember teljesen megtöltötte a helyet. A spanyolok igazán életvidámak, igazi Viva la fiesta! nép, szeretek velük bulizni, mert nagyon tudnak táncolni, és mivel rengeteg manapság a divatos spanyol szám, azoknak mindig megörülnek, és teli torokból éneklik őket, amit igazi élmény nézni. 

Úgyhogy a csendes katedrálisnézésből egy hatalmas buli keveredett ki, nagyon jó volt a hangulat, 3 körül jöttünk el (bár én még maradtam volna...), és 4-re értem a koliszobába. 

 

Megosztás a facebookon