Nagyon zsúfolt, nagyon zsúfolt

Na, végre van időm írni... Egyszerűen ahogy elkezdődött az egyetem, és bejöttek a programok napközbenre is (az órák személyében), este meg mindig megyünk valahová, egyetlen szabad percem sincs, amit blogírással tölthetnék.

De most! Behozom a lemaradást! 

Szóval szeptember 12., a második egyetemi napom. A hajnalig tartó blogírás miatt úgy döntöttem, hogy nem megyek be egy olyan órára sem, ami nem kötelező, hanem kialszom magam (úgy látszik, előre éreztem, hogy az elkövetkezendő napokban erre nem lesz lehetőségem), és csak egy délutáni órámra mentem be, egy gyors bevásárlás után. Csak a legszükségesebbeket vettem meg, szilviát wc-papír helyett (erre akkor jöttem rá, amikor kibontottam, de nagyon gratuláltam magamnak érte :D), 12 liter vizet, croissant-t, gyümölcsöt, ilyesmit. 

Szövegelemzés órám volt, a tanárnő (aki annyira fiatal, hogy diáknak néztem először) prezentáció nélkül, eléggé gyorsan beszélt, de nagyon megértő volt velünk, Erasmusosokkal, úgyhogy szerintem nem lesz gond, de kurzustervet sajnos még mindig nem küldött, pedig még tegnapelőtt kértem tőle :(

Az órám után a sportcuccommal felszerelkezve gyorsan (vagyis csak szerettem volna, mert iszonyú nagy volt a forgalom) bebuszoztam a városba, mert egy ESN-es program, a város edzőtermének meglátogatása kezdődött. Alapból nem nagyon akartam elmenni, mert nem járok edzőterembe, de a Facebook-os eseménynél elég kevés jelentkezőt láttam, és Malcom is külön kérte, hogy menjek el, és mivel ő szervezte, és adott nekem egy csomó tányért meg edényeket puszta szívességből, és bármikor szívesen lát a lakásában, ezért elmentem a kedvéért. Bár 20 perces késéssel érkeztem (a buszom alapból 10 percet késett, és erre még rájött a délutáni csúcs a városban - Amiensben nincs külön buszsáv, a buszok az autók között kénytelenek araszolni), nem bántam meg, ugyanis nem csak az edzőteremben lehetett edzeni, hanem a lányoknak lehetőségük volt kipróbálni egy aerobik-szerű erősítésből álló órát (szóval valami hasonlót, mint amit én otthon csinálok), ami nagyon jó volt, végre sport! És pont a durva részére értem oda :D

Ezután rögtön továbbmentünk a belvárosba, ugyanis Amiensben sok bár tart úgynevezett "Happy Hours"-t, amikor az ott kapható dolgokat olcsóbban lehet megvenni. Egy sajttál és egy üveg bor így került 10 euróba, amit én még mindig sokalltam, de az egyik német lánnyal megfeleztünk egyet, és így fejenként öt euróért már kibékültem a dologgal. Evés után (bagett is járt a kajához) átmentünk a katedrális elé, ami pár perc sétára volt a helyünktől, és megnéztük a zenés-kivilágításos műsort, ami szeptember 16-ig (sajnos így nem tudom megmutatnin azoknak, akik kijönnek hozzám), minden nap 20:45-kor kezdődik, és gyönyörű! Fogok feltölteni képeket, de egyszerűen csodálatos! Azzal a zenével, a fényekkel, ahogy ott együtt nézzük az emberekkel...

Igazi francia vacsi:)

Mint egy mézeskalácsház

Én szívem szerint hazamentem volna kicsit blogolni, meg utána lefeküdni aludni, és Polina (az orosz lány) is úgy volt, hogy jön velem, (a többiek a saját kolijukba mentek vissza), de aztán ő összefutott pár ismerősével az egyik utcában (az egyikük Malcom lakótársa volt, szóval őt én is ismertem), és mondta, hogy ne haragudjak, de neki nem lesz holnap órája, úgyhogy elmegy a többiekkel Malcomékhoz. Na nekem viszont a múltkori egyedül buszozás és fura mögöttem ülő csávó után semmi kedvem nem volt egyedül visszajönni, úgyhogy (bár szándékom ellenére) mégis velük tartottam.

A lakásban amúgy egészen jó volt a hangulat, csak beszélgettünk egymással, és hopp, már el is múlt egy óra, körülbelül fél 2 felé járt az idő. Na viszont nekem másnap (szerdán) fél 10-től órám volt, úgyhogy gyorsan alváshoz rendezkedtem be a(z) (amúgy nagyon kényelmes) kanapén, mert nem igazán fűlött a fogam a hidegben, sötétben egyórás hazafelé sétához, és a srácok is mondták, hogy sokan alszanak így náluk időnként, mert annyira nagy a lakás, nem is tűnik fel egy-két plusz ember.

Ez a zászló Malcom lakótársáé, aki nagyon büszke arra, hogy a Sziget minden állomását végigcsinálta, ugyanis csak akkor jár a zászló:)

Megosztás a facebookon

Amiens felfedezése

Végül 11 után jöttek hozzám bogárnzőbe, szóval teljesen felesleges volt 7kor felkelnem, de mindegy, addig legalább megírtam a blogot, leadtam a szoctámot, és elpakoltam a ruháimat. Ezért máris jönnek a képek a szobámról: 

Ezt az ajtóból állva fotóztam, talán így látszik a legtöbb belőle

Ez pedig a fürdőszoba - minden műanyag benne

Ez a kilátás az ablakomból a gyönyörű, derült amiensi időjárással együtt :D

Ez a koli aulája

Ez pedig egy ilyen közösségi tér szerűség, csocsó, pingpong, és egy valamilyenféle mini biliárd is van benne - a háttérben látszik a bolt, az E.Leclerc

 A mosószobát és a tanulószobákat elfelejtettem lefotózni, de amúgy semmi extra, előbbiben két mosógép és egy szárító található (3 euróért lehet mosni, 1-ért szárítani), a másikban meg csak székek és konnektorok

Ez a nagy parkolós bevásárlópark jellegű dolog, balra Leclerc (van külön egy halárus épülete!), jobboldalt a kínai, van optikus, patika, lottózó is azt hiszem... 

 

Ezután felkerekedtem, és bebuszoztam a városba meglátogatni a katedrálist, meg úgy általában a központot. Mivel egész nap ráértem, a Pub Crawl csak 8-kor kezdődött. Jöjjenek a képek:

Ez pedig már Amiens belvárosa, jellegzetes látkép: Somme folyó partja

Itt meg házak, plusz a háttérben a katedrális

Nagyon sok helyen vannak folyók, meg ilyen kis vizes területek a városban, a házaktól sokszor híd vezet ki az utcára a víz felett

Tipikus, Franciaországra több helyen jellemző, favázas ház, a maison á colombage

És az amiensi főattrakció: Cathédrale Notre Dame d'Amiens

A katedrálisba amúgy a belépés ingyenes volt, és miután megnéztem belülről is, átmentem a szemben lévő csoki-és édességboltba, ahol macaron d'Amiens-t, azaz az itteni macaront készítették. Ez elég sokban különbözik a hagyományos francia macarontól, szinte csak az alapanyagai egyeznek meg: mandula, cukor, és tojásfehérje a fő összetevők. Azonban az amiens-it nem színezik, marad a természetes sárgás színárnyalat, és nem is töltik semmivel, csak formázzák. Meg is kóstoltam, finom:)Ez az a bolt, látható, hogy hirdetik a macaront, és hogy 1872 óta működnek

Ezt bent találtam, a katedrális csokiból megépítve, 35 kg súly és 50 óra munka :O

És itt vannak (spécialité régionale = helyi különlegesség)

 

A boltban amúgy rengeteg minden volt, csoki cukor, keksz, ajándéktárgyak. A legviccesebbek szerintem az itt élőket kedvesen kifigurázó bögrék voltak (Ch'ti mugs), mint például az itt látható, ami egy észak-franciaországi ember hőmérőjét mutatja - ezek után mondanom sem kell, hogy a Pub Crawlos gyülekezőnk közben Malcom csodálkozva nézett ránk, közölve, hogy melege van, míg mi ott dideregtünk a kínaiakkal :D 

A bolt után elgyalogoltam a közeli Füvészkertbe, ahova szintén ingyenes volt a belépés, és ott mászkáltam, meg pihentem egy kicsit, mert lejártam a lábam közel 5 óra gyaloglás után, és még várt rám egy Pub Crawl az este folyamán.

Ez egy 1751 körül ültetett som, egyike a legrégebben ideültetett növényeknek. Tanúja volt Rousseau látogatásának 1767-ben, a francia forradalomnak és a világháborúknak. 2009-ben pusztult el. 

A Füvészkertben kapott el engem az amúgy szinte bárhol, bármikor jelen lévő amiens-i eső, de én előrelátóan vittem magammal esőkabátot, ezért elindultam a katedrálishoz, ahol a Pub Crawl előtt gyülekeztünk. Előbb érkeztem, de a spanyolok is, úgyhogy nem kellett egyedül várakoznom. 8-kor kezdődött volna, de majdnem 9 volt már, mire elindultunk, mert sokan nem regisztráltak, csak odajöttek, úgyhogy őket csapatokba kellett osztani. Azután elindultunk, csapatonként, kocsmáról kocsmára (nagyon közel vannak egymáshoz, volt, hogy kijöttünk egyből, és beléptünk egy következőbe). Minden állomáson várt ránk némi kedvezmény italtekintetben, és valamilyen játék, amit az ESN szervezett nekünk. 

Mivel sokkal később indultunk, mint kellett volna, volt olyan, hogy nem tudtuk lejátszani az aktuális állomás játékát, ezt egy kicsit sajnáltam. De egyébként jó volt a hangulat, és vicces, hogy a velünk lévő franciák tényleg ismertek mindenkit a városban, mert lépten-nyomon találkoztak ismerősökkel, és az adott pub pultosait is mindig barátilag üdvözölték. Két problémám volt az este folyamán, az egyik a fáradtság: hat óra alvás és az egész napos városban mászkálás után voltak holtpontjaim, amikor szívesebben lettem volna az ágyamban, mint a jéghideg utcán. A másik, hogy valamiért egész nap rossz volt a gyomrom, nem tudom, hogy valami vírus volt-e vagy valamilyen kaja amit ettem, de becsületemre legyen mondva, végigcsináltam az estét, és mindig történt valami, ami elterelte a figyelmemet a bajomról. 

Az utolsó kocsma után egy Miroir (=tükör) nevű zenés klubba mentünk, ahol az egyik ESN-es srác volt a dj. Itt két nagydarab fekete csávó volt a biztonsági ellenőrzést végző személy. Az volt a szabály ugyanis, hogy sem kabátot, sem pulcsit, sem táskát nem volt szabad bevinni. Nem tudom miért, talán a terrorveszély miatt? Kicsit furcsálltam, mert a telefonomat mondjuk szívesen magamnál tartottam volna, meg a pulcsit, ha hideg van... (nem volt amúgy) Ami zavart, hogy mivel mi nem tudtuk ezt a szabályt, csak a kabátunkat adtuk le. A szekuritisek visszairányítottak minket a ruhatárhoz, de előtte már alapból nagy volt a tömeg, mi nem tudtunk haladni, és az egyikük elkezdett engem hátulról lökdösni, hogy menjünk már, nem itt van a sor vége.... na ezt egy kicsit rossz néven vettem, hogy mi a francért lökdös, értem, hova kell menni, csak az emberektől nem lehet haladni. De amikor elmeséltem egy lánynak, akinek a barátja volt a DJ, azonnal mondta, hogy szól, hogy ne legyenek arrogánsak. 

Amúgy a hely elég prímán nézett ki, nagyon nagy vol, több szobával (külön dohányzószoba is volt, nem kellett kijárkálniuk a cigizőknek), fotelek, karosszékek mindenütt, a zene is elég jó volt, és mivel későn érkeztünk (vagy inkább korán, haha) simán eltelt az idő az első buszig, amihez a spanyolokkal mentünk ki, de több Erasmusos is velünk utazott. 5 körül értem vissza a koliba, ez volt eddig a leghosszabb estém Amiensben, de a kezdeti fáradtság ellenére a végére teljesen felélénkültem (a legmélyebb holtpontom az utolsó pubban volt), még fél 6 körül is fent voltam, mert szerveztem a regisztrációmat a mai amiensi városnézésre, ami majd fél 5-től lesz. 

Egyelőre ez a program van kinézőben mára, aztán remélem, megkapom végre Malcomtól a kölcsönedényeket, nagyon szeretnék már valami rendes főtt kaját enni, nem olyan drágáért :D 

Megosztás a facebookon