Azért veszem egybe ezt a 2 napot, mert a legutóbbi bejegyzést kedden írtam, és nem nagyon történt túl sok dolog a bejegyzés megszületése után. 

Kedden egyetem után elmentünk tehát sportolni, aztán még két román lánnyal maradtunk még egy kicsit edzeni a gépeken, ahol Malcom is ott volt, szóval kocsival elvitt minket először a lakásba, ott ő is összekészült az Apérismus-re, és együtt mentünk odáig gyalog. A helyszen a már jól ismert Lys d'or (Aranyliliom) nevű bár volt, ahol már nagyon sok Erasmusos ott volt, mire megérkeztünk. Jó kis este volt, sokat táncoltunk, beszélgettünk... Azonban nem húztuk nagyon meg, mert másnap mindenkinek órája volt (nekem személy szerint 9:30-tól), ezért az utolsó busszal hazajöttünk a spanyolokkal és egy német lánnyal. 

Szerdán jó időben beértem az egyetemre, arra az órámra, ami előző héten a bombariadó miatt maradt el. Békésen üldögéltem a teremben, majszoltam az automatából vásárolt gofrit, iszogattam a capuccino-mat, és vártam a tanárt, a többi, már a teremben ülő diákkal együtt. De nem jött öt, tíz és tizenöt perc után sem. Már épp elgondolkoztam, hogy úgy látszik, nem akar összejönni nekem ez a reggeli mondattan, amikor megérkezett a tanárnő. És megkezdte az órát, mondván - a mai alkalommal Arisztotelész poétikájáról lesz szó, visszahoztam a feladatlapjaikat. Először nem is értettem, de aztán... ez nem Syntaxe II ? Hát, nem éppen... Kisiettem a teremből, és újra megnéztem az órarendben, amit még első nap fotóztam le, hol lesz az óra. Aha, eggyel arrébb. Természetesen megkezdődött már, csak én voltam képes negyed órát üldögélni gyanútlanul a szomszédos teremben.... szép volt, Eszti - vállveregetés. Amúgy az óra nagyon jó volt, csak a tanárnő az elmaradt alkalmat közvetlenül utána tartotta meg, amikor nekem egy másik órára kellett mennem, de azt mondta, majd elküldi a jegyzeteket azoknak, akik órára kellett menjenek.

Estére megbeszéltük Sarah-ékkal, hogy főzünk valamit közösen a Thil-ben (az én kolim konyhája a legnagyobb, ezért inkább ők jönnek ide, mint én oda), ami végül egy Savoie régióból származó francia egytálétel lett, amit Jean-Baptiste, egy francia ESN-es srác vezetésével készítettünk el. A konyhában véletlenül összetalálkoztunk Mari-val, a norvég majdnem-szomszédommal és még pár másik Erasmusossal, akik szintén főztek, úgyhogy jó nagy hangzavarral járó nagy közös főzés alakult ki a végén :D 

A kaja amit készítettünk, körülbelül a rakott krumpli francia változata: a krumplit karikákra vágva meg kellett főzni, hagymán sonkát (zsírosabb, szalonna-szerűt) pirított JB (így becézzük a francia fiút, keresztnevének első két betűje után), ezeket rétegezte, tejszínnel felöntötte, és egy speciális sajtot (a nevére már nem emlékszem, de kerek volt, mint a camambert) tett a tetejére, majd az egész be a sütőbe fél órára. Egészen sokára készültünk el az egésszel, utána még énekeltünk is a konyhában (John Lennon-Imagine, Beatles-Lucy in the sky, Metallica-Nothing else matters, Queen-Bohemian Rapsody es Somebody to love, ilyesmiket), amíg a mulatságnak este 11-kor a kolifelügyelő vetett véget, ugyanis eddig lehet a kolikonyhában tartózkodni. Ezután a castillon-is lakosok hazaindultak, én meg még összetalálkoztam Rodri-val, a spanyol sráccal, spontán beszélgetni kezdtünk, és mindent egybevetve sikerült egészen sokáig fent lennem, amit nem akartam, mert már így is eléggé fáradt voltam, csütörtökön meg 9-től volt órám.... 

Megosztás a facebookon